Ez egy történelmi tárgyú lap a hivatkozásokat áírányítja a wikipedia.hu-ra

Trónviszályok korszaka

Péter és Sámuel
István 1038-ban meghalt és a Magyarországon 1026 óta tartózkodó Péter került a trónra. Támogatottsága hamar lecsökkent és 1041-ben a nádor, Aba Sámuel vette át tőle a királyi címet. Az elűzött király a német-római császárhoz menekült és az ő segítségével – akinek hamarosan hűségesküt tett –, a ménfői csata után 1044-ben ismét ő lett Magyarország királya. Az országos elégedetlenség azonban tovább nőtt és 1046-ra pogánylázadás robbant ki. Ennek lett áldozata a csanádi püsök, Gellért is. A lázadó Vata és társai visszahívták az országba az elűzött Vazul fiait, akiktől a régi rend visszaállítását remélték.

Aba Sámuel


Aba Sámuel magyar király
Uralkodott	1041–1044
Megkoronázták	1044 április 22. Csanád
Született	990–1000 körül
Elhunyt	1044. július 05-e körül
	Ménfőnél (Győr vm.) júl. 5-én csatát vesztett. Menekülés közben a Tisza vidékén fogták el és meggyilkolták.
Nyughelye	Az általa alapított sári (ma Abasár, Heves m.) monostorban temették el.
Elődje	Orseolo Péter

Dinasztia	Árpád-ház

Aba Sámuel (990–1000 körül – 1044), magyar király 1041–1044 között

A hagyomány szerint Edömér kun vezér leszármazottja, mások szerint a kabar törzsből származik, a Mátraalján az Aba nemzetség feje (e nemzetségből származnak a gagyi Báthoryak és az iktári Bethlenek), I. István húgának, Saroltának férje volt. I. István és Orseolo Péter uralkodása alatt ő volt az ország nádora.

Mikor 1041-ben lázadás tört ki a zsarnok Orseolo Péter ellen, őt választották meg királynak. Uralkodásában főként a közszabadokra, a vitézekre, közrendűekre támaszkodott. Péter azonban III. Henrik német-római császárhoz fordult segítségért, s Henrik 1042-ben valóban megverte Abát, de, beérve a tőle kapott nagy ajándékokkal, csakhamar visszatért. A télen Tullnt dúlták Aba hadai, mire a bosszús császár, aki a békealkut szándékosan halogatta, újra az országra tört, azt a Rábcáig elfoglalta, s Abát a Bécsi-erdőről való lemondás megígérésére kényszerítette. Gyöngeségének híre még híveit is elkedvetlenítette, ellenfelei pedig, ezt fölhasználva, Péter visszahelyezésén kezdtek dolgozni, mire Aba az 1043-as csanádi országgyűlés után e főurak közül ötvenet kivégeztetett, másokat pedig száműzetett.

Emiatt Gellért csanádi püspök keményen megfeddte őt, s megtagadta tőle a húsvéti koronázást, a papság azonban mégis híve maradt, hogy az egyházat a magyar nemzeti törekvések ellenzőjének ne tüntesse föl. Az urak egy része Németországba menekült s behívta Henriket és Pétert. Aba a ménfői ütközetet 1044. július 5-én árulás következtében elvesztette s futnia kellett. Hívei közé menekült, a Tisza felé, hogy új sereget alkosson: Füzesabony tájékán azonban gyilkosság áldozatául esett. A nép az általa alapított sári monostorban temette el.

Irodalom

Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói, I.P.C. Könyvek Kft., 1996, ISBN 963 7930 97 3

Előző uralkodó:
Péter

Magyarország
uralkodója
1041–1044

Következő uralkodó:
Péter

Ez egy történelmi tárgyú lap a hivatkozásokat áírányítja a wikipedia.hu-ra

vissza a címoldalra