Magyar Történelem

Magyarország története Mohácstól a Rákóczi szabadságharcig

Gazdaság:

  • Pusztásodás.
  • Stagnáló gazdaság és mezővárosi fejlődés.
  • Állattenyésztés vezető szerepe (bekapcsolódás a nyugat-európai piaci megosztottságba, főleg lábon kivitt szarvasmarhával; a hajtók a hajdúk).
  • Nagybirtokon gabonatermesztés (második jobbágyság kialakulása: majorság kiterjesztése, robot növelése).
  • Beözönlő olcsó iparcikk sorvasztja a hazai nem túl fejlett ipart, amely megőrzi céhes jellegét.
  • A mezőváros profitál a mezőgazdasági cikkek kereskedelméből.

Társadalom:

  • Vallási megosztottság.
  • Lutheránusok: Mária királynő körében terjed először, nagybirtokosok áttérése: Thurzók, Perényiek, szászok.
  • Kálvinisták: mezővárosokban, Erdélyben terjed, magyar nyelvűség továbbéltetése (Méliusz Juhász Péter, Alvinci Péter, Magyari István).
  • Unitárius (antitrinitárius): Dávid Ferenc, János Zsigmond.
  • 1568. tordai országgyűlés: vallásbéke, Erdélyben 4 bevett vallás kimondása.
  • Feudális rendi tagozódás megszilárdulása.
  • Néhány nagybirtokos család (a főméltóságok területén elitcsere).
  • Rengeteg a kisbirtokkal rendelkező nemes (10 adózó porta alatt).
  • Vitézlő rend kialakulása (nemes és jobbágy határán), végvári katonák (gazdálkodásra kényszerülnek, kereskedelem, zsákmány).
  • Röghöz kötött jobbágy egyre erősebb függősége.

Közigazgatás:

Királyi Magyarország Erdély Hódoltság

  • bécsi központi hivatalok:

    Titkos tanács, Udvari kamara, Udvari kancellária, Hadi tanács
  • magyarországi hivatalok:

    Helytartótanács (élén nádor vagy érsek), Magyar kamara (Pozsony), Szepesi kamara (Kassa)
    Magyar kancellária (Bécs)
    6 főkapitányság fejedelem (Gyulafehérvár)
    országgyűlésnek csak tanácsadói jogköre van
    kancellária nem szakértő gárda vilajetre (4),szandzsákra osztás központ: Buda
    kaza = bírósági körzet (kádi = bíró)
    defterdár = adószedő (dzsizje, haradzs =adófajták)
    részlegesen megmarad magyar közigazgatás is
    nincs erőszakos mohamedán térítés

 

Eseménytörténet

  • 1532. Kőszeg eleste (Jurinics Miklós).
  • 1538. váradi szerződés (Szapolyai és Ferdinánd között, amelyben kölcsönösen elismerik egymás méltóságát, Fráter György ezzel nekilát Erdély sajátos államalakulattá szervezéséhez, 1547. Castaldo zsoldosai Erdélybe érkeznek, és 1551-ben meggyilkolják Fráter Györgyöt).
  • 1541. Buda eleste.
  • 1552. Temesvár (Losonczi István), Drégely (Szondi György) eleste, Eger (Dobó István) győzelem.
  • 1566. Szigetvár (Zrínyi Miklós) eleste.
  • 1568. drinápolyi béke.
  • Az országgyűlésen állandósul a rendek sérelmi politikája miatti összecsapás.
  • 1593-1606: 15 éves háború.
  • Báthori István (1571-1586)
  • 1575. kerelőszentpáli csata (lengyel királlyá választják Báthorit), Erdély gazdasági viszonyainak megrendszabályozása.
  • 1593. török téli hadjárata, Erdély pápai segélyt kap, Báthori Zsigmond többszöri lemondása miatt zavaros helyzet.
  • 1595. prágai szerződés.
  • 1595. gyurgyevói csata, Esztergom visszafoglalása (kezdetben sikeres az európai összefogás a török ellen), Buda ostroma sikertelen.
  • 1596. mezőkeresztesi csata, Eger török kézre kerül.
  • 1598. Győrt Pálffy Miklós visszafoglalja.
  • 1600. Nagykanizsa eleste.
  • 1602. Basta elfoglalja Erdélyt, Székely Mihályt fejedelemmé választják, fiskális perek (pl. Illésházy István országbíró ellen).

  • 1604. vallási ügyekben ellentét az országgyűlésben, hajdúfelkelés Bocskai István vezetésével (erdélyi fejedelemmé, felvidéki fejedelemmé lesz Bocskai), koronát kap a szultántól, hajdúk kollektív nemesítése.
  • 1606. bécsi béke: magyarországi helyzet rendezése.
  • zsitvatoroki béke: törökkel békekötés.

Bethlen Gábor (1613-29)

  • Szász autonómia megnyirbálása.
  • Törvénybe iktatja a rendi ellenállás jogát.
  • Kincstári javak visszaszerzése (adományok felülvizsgálata, zálogbirtok-rendszer kialakítása, adók, vámok rendszeres beszedése, merkantilista gazdaságpolitika, bányák támogatása).
  • Erős központi hatalom kiépítése (de mivel a szakszerű bürokrácia nem épül ki, ezért a hatalom a fejedelem személyiségéhez kötődik): fejedelmi tanács meghagyása, de kulcspozíciók bizalmi emberei részére.
  • Uralkodótól függő hadsereg megteremtése.
  • Béccsel elfogadtatja trónra kerülését (nagyszombati béke).
  • Lippa, Jenő visszavétele.
  • Részvétel a 30 éves háborúban.
  • 1620. Ferdinánd trónfosztása, de Bethlen csak erdélyi korona leadásával fogadhatná el a magyar trónt.
  • 1621. nikolsburgi béke (Bethlen lemond magyar királyi címről, cserébe 7 felső-magyarországi vármegyét kap).
  • Nagy pénzeket költ építkezésre, mecenatúrára.

I. Rákóczi György (1630-48) "istenes, őrtálló fejedelem"

  • Esterházy Miklós két országrész egyesítését szeretné, Pázmány ellenzi.
  • 1636. nagyszalontai csatában megveri törököt.
  • Nem fogadja el a magyar koronát.
  • Csak biztos helyzetben csatlakozik svédekhez a 30 éves háborúban.
  • 1645. linzi béke (megerősíti a nikolsburgi pontokat).
  • Sárospatakon kialakul Béccsel ellentétes hatalmi központ, de kiegyezik királyi Magyarország főuraival.

II. Rákóczi György (1648-1660)

  • Lengyel királyság megszerzése a cél, ezért segíti román vajdákat.
  • Svéd hívásra 1657-ben megindul Lengyelországba, alkalmatlan időpont®vereség (Kemény János fogsága), török megtorlás zúdul Erdélyre (a szászfenesi csatában esik el Rákóczi).
  • Végvárak elvesztése.
  • Kemény Jánost, I. Apafi Mihály követi a fejedelmi trónon.

1655. országgyűléstől várják a rendek a török elleni összefogást (Habsburgoknak sikerül keresztül vinniük örökösödési szándékaikat, cserébe megígérik az erőteljes katonai tevékenységet a török ellen), Wesselényi nádorrá választása.

1662. országgyűlésen sérelmi politika magyar sikerekkel, Párkány eleste, Éresekújvár eleste, ezért nagy európai összefogás terve török ellen (Rajnai szövetség) és főurak összefogása (Wesselényi nádor).

Zrínyi Miklós (1620-64)

  • 1663/4 téli hadjárat.
  • Eszéki híd felégetése.
  • Kanizsa visszavétele nem sikerül.
  • Új-Zrínyivár felépítése, de Montecuccoli nem védi meg.
  • Hadtudományi munkák: Vitéz hadnagy, Tábori kistracta, politikaelméleti műve: Mátyás elmélkedések, oratio: Török áfium.

1664. szentgothárdi csata Montecuccoli győzelme, ő lett keresztények fővezére nem Zrínyi.
1664. vasvári béke: jó pozícióban legrosszabb békét kötik meg a keresztény hadak.
1670. Wesselényi-felkelés.

I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Péter felkelése is megbukik.

Bécs rendeleti kormányzást vezet be (Erdély: Gubernium):

  • nincs nádor,
  • fogyasztási adó bevezetése,
  • szélnek eresztik végvári katonákat,
  • rekatolizáció kegyetlenkedései.

Bujdosók élén: Thököly Imre, 1678. felkelés 1682. Kassa, Fülek elfoglalása, török segítséggel új államalakulat jön létre.

1681. soproni országgyűlés, Esterházy Pál nádorrá választása, Gubernium eltörlése, kiegyezési kísérlet, de a bujdosók nem élnek vele.

 

Török kiűzése Magyarországról

  • 1683. Bécs ostroma (Kara Musztafa), Sobiesik János lengyel király segítségével felszabadítják.
  • 1683. Párkány és Esztergom felszabadítása.
  • 1684. Buda ostroma sikertelen.
  • 1686. Buda visszavétele.
  • 1687. nagyharsányi keresztény győzelem.
  • 1689. Badeni Lajos szerbiai, havasalföldi várak visszavétele; Eger, Nagykanizsa, Erdély megszállása (Lotharingiai Károly).
  • 1690. Diploma Leopoldium.
  • 1691. szalánkeméni győzelem.
  • 1697. zentai győzelem.
  • 1699. karlócai béke.

Berendezkedési tervek Magyarországon a török kiűzése után

Magyarországot idegenek szabadították fel, ezért lehetőség az abszolutizmus bevezetésére.

1687. országgyűlés lemond a szabad királyválasztásról, és az ellenállási záradékról, megemelt adóteher elfogadása.

1. Kollonich Lipót: neoaquistica, kamarai igazgatás, megváltásos rendszer, nem állítja vissza az országrészek egységét.
2. Esterházy Pál: rendiségre és vármegyére épít, országegység, magyarok kerülnek a központi hivatalokba.

Rákóczi szabadságharc

Bécs folyamatos alkotmánysértő magatartása.
Rákóczi felkérése, de először nem mozdul (1696. felkelést Károlyi Sándor leveri).
1703. zászlóbontás, vetési pátens kiadása.
Felvidék és Duna-Tisza közének megszerzése, dunántúli támadás elakad.

Külpolitika:

  • jó időzítés spanyol örökösödési háborúhoz (franciáktól némi pénz segély jön),
  • nem kér török segítséget,
  • északi országok csak ígérnek, de lekötöttek az északi háborúban.

Államszervezet:

  • fejedelem, senatus (28), Gazdasági Tanács, kancellária,
  • 1704. erdélyi fejedelem, 1705. vezérlő fejedelem (Szécsény),
  • 1707. ónodi országgyűlés, Habsburgok trónfosztása.
  • 708-tól folyamatos visszavonulás, csak jó béke elérése a cél.
  • 1711. szatmári béke (Károlyi köti) kielégítő kompromisszum.

FOGALOMTÁR

  • Akcse: török pénzegység.
  • Dzsámi: kupolás iszlám imaház.
  • Geréb: szász előkelő.
  • Hász birtok: szultáni, kincstári birtok.
  • Hajdú: eredetileg szilaj-marhatartó szabad katonai réteg.
  • Lófő: székely előkelő.
  • Mecset: muzulmán templom.
  • Minaret: muzulmán templomhoz tartozó torony, innen hívják imára a hívőket.
  • Pasa: török közigazgatási egység (vilajet) feje.
  • Partium: Részek Magyarországtól leválasztott tiszántúli területek, a Temes-köz és néhány felvidéki megye is hozzátartozott a 17. sz-ban.
  • Porció: Habsbug - kormányzás által bevezetett állami adó.
  • Szpáhi: török lovas katona.
  • Tarisznyavár: nagyobb várak közé eső, az ellenség hadmozdulatainak megfigyelésére szolgáló kisebb vár.
  • Tőzsér: marhakereskedő.
  • Úriszék: földesúri bíráskodás.
  • Zsellér: jobbágytelek nélküli paraszt.

vissza a címoldalra







magyartortenelem.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!